Erdőjáró

Erdőjáró

Fedezd fel az erdő ízeit karácsonykor!

2024. november 17. - prixi

Az ünnepi időszak közeledtével az asztalok roskadoznak a finomságoktól, de miért ne tennénk idén különlegessé az ünnepi menüt az erdő kincseivel? "Tányérodon az erdő" című könyvvel egy teljesen új gasztronómiai világba csöppenhetünk, ahol a természet ízei és harmóniája kerülnek a tányérunkra.

A könyv szerzői, Priksz Gábor és Nagy Krisztina, nemcsak szakértők a gombák és vadon termő növények világában, de az erdők iránti szenvedélyüket is mesterien ötvözik a modern gasztronómiával. Az interjúk és receptötletek mögött egy olyan filozófia áll, amely egyszerre tiszteli a természetet és az asztalra kerülő ételt. A könyv nemcsak receptek gyűjteménye, hanem inspiráció is azok számára, akik szeretnék tudatosabban megközelíteni a főzést és az étkezést.

Miért lehet különleges ajándék a "Tányérodon az erdő"?
Ez a könyv remek választás mindenkinek, aki szereti a természetközeli életmódot, vagy egyszerűen csak különleges ízekkel lepné meg a családját. Az erdők mélyéről érkező alapanyagok – mint például a gombák, vadnövények és bogyók – nemcsak egészségesek, hanem az ünnepi asztal sztárjai is lehetnek. Képzeld el, milyen izgalmas lehet egy vadgombás ragu vagy egy erdei bogyós desszert az ünnepi vacsorán!

Az ünnepek alatt hajlamosak vagyunk túlzásba esni az édességekkel és a nehéz ételekkel, de a könyvben található receptek könnyedséget és frissességet csempésznek az ünnepi menübe. Emellett arra is inspirálnak, hogy tudatosabban gondolkodjunk az étkezésről és arról, hogy honnan érkeznek az alapanyagok.

Karácsonyi akció keretében most még elérhetőbb!
Most itt a lehetőség, hogy te is megajándékozd magadat vagy szeretteidet ezzel az egyedülálló könyvvel. Különleges karácsonyi akcióban kedvezményes áron vásárolhatod meg a Tányérodon az erdőt – tökéletes ajándék mindazoknak, akik szeretik az erdő ízeit és a természet közelségét.

Ne hagyd ki ezt az alkalmat, merülj el az erdő ízeiben, és varázsolj természetközeli karácsonyt az asztalodra!

A füge Magyarországon?

Magyarországon a fügék többsége nem tartalmaz magot, mert itt a közönséges vagy adriai fügefajta honos, amely öntermékenyülő. Ez azt jelenti, hogy megtermékenyítés nélkül is hoz gyümölcsöt, de ezek mag nélküliek. Azok a fügék, amelyek magot tartalmaznak, beporzást igényelnének, amit a fügedarázs végez el. Ez a kis rovar nélkülözhetetlen a fügék megtermékenyítéséhez, ám a fügedarázs Magyarországon nem él meg az éghajlati viszonyok miatt. Így nálunk csak mag nélküli fügéket találhatunk, melyek ettől függetlenül nagyon értékesek és finomak.

A nyár vége és az ősz kezdete egy különleges gyümölccsel ajándékozza meg azokat, akiknek kertjében megterem: a füge (Ficus carica). Ez a több ezer éves múlttal rendelkező gyümölcs nemcsak finomság, hanem a történelem és kultúra fontos része is. A „fügét mutat” kifejezés régóta ismert, a füge pedig számos vallásban is szerepel. A fügét már Szíriában is termesztették i. e. 4000 körül, és az egyiptomi fáraók is használták gyógyításra. A Római Birodalomban pedig alapélelmiszerként szolgált, különösen a légionáriusok számára, akik szárított formában hordozták magukkal.

20240906_175800.jpg
A fügefa Indiában szent növénynek számít, és a muszlim kultúrában is kiemelt jelentőségű. A Bibliában a termékenység és az érzékiség szimbóluma, különösen az Énekek Énekében. Az ókori Róma egyik híres legendájában, Romulust és Remust egy fügefa árnyéka alatt szoptatta a farkas.
Hazánkba a füge valószínűleg a török hódoltság idején érkezett, bár egyes elméletek szerint már korábban is ismerték itt. A közönséges vagy adriai füge terjedt el Magyarországon, mely megtermékenyítés nélkül hozza létre gyümölcsét. A füge különböző színekben pompázhat: sárgás-zöld, bronzos, lilás vagy bíborvörös. A Földközi-tenger partján a füge akár 10-12 méter magasra is megnőhet, nálunk inkább bokorként fejlődik.

A füge meleg, déli fekvésű, védett helyeken érzi magát a legjobban. Vízigényes növény, ezért a száraz időszakokban érdemes öntözni. Bár a sziklás talajt is elviseli, jobban fejlődik tápanyagban gazdag földben. Magyarországon évente kétszer hoz termést: nyár végén és kora ősszel.

A füge szaporítása tősarjak szétültetésével és dugványozással a leggyorsabb és legegyszerűbb. Fontos megjegyezni, hogy hazai magokkal nem lehet szaporítani, mivel a nálunk termő füge nem hoz csíraképes magot. A külföldről behozott szárított füge azonban tartalmazhat csíraképes magokat, de ezekből a növények nem lesznek öntermékenyülők, így beporzásra van szükségük, amit egy fügedarázs végezne el – ám ez a darázs nálunk nem él meg.

A füge megfelelő gondozással bőséges termést hoz. Télen azonban fontos védeni a hidegtől, ugyanis a -15 °C fokos fagyok károsíthatják a növényt. Bár a föld alatti része újrahajt, az ezt követő években kevesebb gyümölcsöt hozhat.


A fügét számos formában fogyaszthatjuk: frissen, lekvárként, bor, pálinka vagy sütemény formájában is. Az érett gyümölcs hűtőben 2-3 napig eláll, de be kell csomagolni, hogy ne szívja magába más ételek szagát. A még éretlen gyümölcs szobahőmérsékleten érleld, de kerüld a közvetlen napsütést.

A szárított füge szobahőmérsékleten vagy hűtőben is tárolható, de ügyelj arra, hogy tárolóedényben tartsd, hogy ne száradjon ki.
Élettani hatásai

A füge rendkívül értékes gyümölcs táplálkozás szempontjából. Tele van fehérjékkel, B-vitaminokkal, vassal, magnéziummal és antioxidánsokkal. Kiemelkedően magas a kalciumtartalma, ami fontos a csontok egészségéhez. Ezen felül segít az emésztésben, méregtelenít és gyulladáscsökkentő hatású.

A füge leveléből készült teák és kivonatok csökkenthetik a vércukorszintet, ezért a cukorbetegek számára is hasznos lehet.



A Banyaerdőnél, egy igazi különlegességet kóstolhattok fügéből a mézes fügelekvárt!

A bodza varázsa: a mágia és gyógyítás kétségtelen kapcsolata

A Bodza Varázsa: A Mágia és Gyógyítás Kétségtelen Kapcsolata

Sok országban a bodza (Sambucus nigra) nem csupán egy egyszerű növény, hanem egy egész kultúra, hiedelmek és gyógyító praktikák tárháza. Európában és Ázsiában őshonos, könnyen felismerhető az apró, fehér virágokból álló bogernyőjéről, és májusban messziről elénk terjeszti illatát. Azonban a bodzához számos legenda, mese és hiedelem fűződik, amelyek közelről megmutatják ennek a növénynek az emberi kultúrával való mély kapcsolatát.

A bodza és a mágiával, boszorkánysággal való összefonódás nemcsak egy-egy nép kultúrájában merül fel, hanem több helyen is. Például a dánok legendája Hylde Moer-ről, a természet istennőjéről, aki a bodzafában lakott, és a gonosz szellemek ellen védett. Ezen kívül a keresztény hagyományban is megjelenik a bodza, mint a gonosz, az ördög fája, amelyről azt tartják, hogy ha a ház közelébe ültetik, belecsap a villám. Az írek boszorkányai állítólag bodzaágon lovagolnak, és még Harry Potter varázspálcája is bodzafából készült, mivel az a legerősebb fa, amellyel a gonoszt legyőzhetjük.

René Strassmann svájci növényezoterikus szerint a bodza feladata, hogy a földfelszín felett élőket a földalatti lények ártó hatásától megvédje. És még Júdás is bekerült a bodzalegendák közé: a hagyomány szerint Júdás bodzafára kötötte fel magát, és ennek a történetnek köszönhetően kapta a kis barna, fül alakú porcos gomba, a júdásfül nevet, ami gyakran a bodzán él.

De ne csak a mágia és a legendák világában keressük a bodza értékeit, hanem a kézzelfogható tulajdonságaiban is. A bodzavirág és -bogyó számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik, különösen a téli náthaszezonban. Immunrendszerünket támogatja, antioxidáns és antivirális hatással bír.

A bodza felhasználása azonban nemcsak gyógyításra korlátozódik, hanem gasztronómiai élvezetekre is. Számos recept létezik bodzavirágból készült ételekre és italokra, mint például a bodzaszörp, bodzalimonádé vagy bodzás palacsinta. Fontos azonban, hogy csak a virágokat használjuk, és figyeljünk arra, hogy a virágzatot száraz, napos időben szedjük, hogy az aromája minél intenzívebb legyen.

bodza.jpg

Az elkészítéséhez nemcsak a recept fontos, hanem maga a gyűjtés módja is. A bodzavirág zöld részei ugyanis mérgezőek, ezért ügyeljünk arra, hogy a lehető legkevesebb kerüljön a gyűjtőkosárba. Csak az érett virágernyőket válasszuk, és metszőollóval vágjuk le, hogy ne szórjuk szét a virágport.

A bodzavirág különböző formáihoz a receptek is változatosak lehetnek. A bodzaszörp például különböző arányú cukorral és vízzel készülhet, és akár más virágokkal, például akácvirággal is gazdagíthatjuk az ízét. A lényeg azonban, hogy a bodza varázsa minden formában érezhető legyen: legyen az egy gyógyító tea, ízletes szörp vagy édesítő szirup.

Ahogy a virágok szépen kinyílnak, és az illatuk betölti a levegőt, hívogatnak minket, hogy részesüljünk a bodza varázsából. Legyen szó mágikus legendákról vagy kézzelfogható gyógyító tulajdonságokról, a bodza mindenki számára tartogat valami különlegeset. És ha egy csipetnyi ebből a varázsból a mindennapjainkba kerül, biztosak lehetünk benne, hogy életünk sokkal gazdagabb és ízletesebb lesz.

 

A Banyaerdőnél, egy igazi különlegességet kostólhattok a bodzából, a Bokác szörpöt!

Kincsek az erdőből: a Fenyőtoboz lekvár!

281262875_1844003289125976_7677639677786373930_n.jpgA tobozlekvár, nem az a tipikus lekvár, amit a vasárnap reggeli vajas kenyérre kensz, ő inkább sajtokhoz, sültekhez kiváló. Nemcsak a neve különleges: első osztályú kiegészítő, olyan ízvilágot varázsol bármiből, ami semmihez nem fogható. De honnan is erded? A nyár legnagyobb ajándékai a friss gyümölcsök és zöldségek. Annak érdekében, hogy ebből a kincsből minél többet megmentsünk a télre, világszerte a befőzés különböző fajtáit alkalmazuk. Persze mindenhol más számít normálisnak: a kényszer vagy a kényelem egészen érdekes lekvárokat hívott életre. Nálunk szilva, barack, máshol gomba, áfonya, és fenyőtoboz…

Kelet-Európa sötét fenyveseiben tobozlekvár készül. Amikor először hallunk erről a készítményről, rögtön azokra a nagy, öreg fás termésekre gondolunk amik az erdőben hevernek. Amikor aztán jobban utána járunk kiderül, hogy itt nem is a száraz tobozokról, hanem a májusban gyűjthető, friss puha tobozkezdeményekről van szó.

Kelet-Európa legtöbb országában készítenek ilyet. Erdélytől Törökországon át egészen Grúziáig mindenhol felbukkantak a kis szirupos tobozok.  Hogy mi késztette az itt élő embereket a tobozlekvár készítésére? Talán a régiek „mindent használjunk fel” szemlélete, vagy a hagyományos gyümölcsök bőségének hiánya. Mindenesetre megszületett a tobozlekvár, ami az általunk ismert gyümölcskészítményektől sok mindenben különbözik. Tulajdonképpen cukorszirupban eltett friss tobozok ezek, amit elsősorban nem desszertként, hanem házi orvosságként fogyasztanak. Köhögésre, megfázásra és más légúti betegségekre szedik.

A Banyaerdőnél is elérhető ez a különlegesség: Fenyőtobozlekvár

A fenyőrügy szörp

A fenyőrügy szörp készítése és jótékony hatásai régóta ismertek. A fenyőfák fiatal hajtásai, azaz a rügyek, rendkívül gazdagok vitaminokban és ásványi anyagokban, amelyek rendkívül hasznosak az egészség szempontjából. A fenyőrügy szörp frissítő és gyógyító hatásai miatt egyre népszerűbbé válik a természetes gyógymódok hívei körében.

282778243_1844003385792633_8372681506942766054_n.jpg

A fenyőrügy szörp készítése viszonylag egyszerű. Első lépésként friss fenyőrügyeket kell gyűjteni. Fontos, hogy csak a fiatal és puha hajtásokat válasszuk, amelyek még nem fejlődtek ki teljesen. Ezután alaposan meg kell mosni és megszárítani a rügyeket. Ezt követően a rügyeket vízzel és cukorral együtt főzzük. Az ízesítéshez citromlevet vagy más gyümölcslevet is hozzáadhatunk. A főzés során a fenyőrügyekből kioldódnak a vitaminok és a gyógyító anyagok, így létrejön a tápláló és egészséges fenyőrügy szörp.

A fenyőrügy szörp számos egészségügyi előnnyel jár. Gazdag C-vitaminban, amely erősíti az immunrendszert és védi a szervezetet a betegségekkel szemben. Emellett antioxidánsokat tartalmaz, amelyek segítik a szervezetet a káros szabad gyökök elleni védekezésben. A fenyőrügy szörp támogatja az emésztést és gyulladáscsökkentő hatása is van. Segíthet enyhíteni a légzőszervi problémákat, például az asztmát vagy a köhögést.

Azonban fontos megjegyezni, hogy a fenyőrügy szörpöt mértékkel kell fogyasztani. Bár természetes és egészséges ital, magas cukortartalma miatt túlzott fogyasztása nem ajánlott cukorbetegeknek vagy cukorbetegségben szenvedőknek. A legjobb, ha mértékkel fogyasztjuk, és figyelünk a táplálkozásunkra.

Összességében a fenyőrügy szörp egy finom és egészséges ital, amelynek számos jótékony hatása van. A frissítő és gyógyító tulajdonságai miatt érdemes kipróbálni, különösen azoknak, akik természetes gyógymódokat preferálnak. A fenyőrügy szörp könnyen elkészíthető otthon, és élvezhető akár hidegen, akár melegen. Tartsuk azonban szem előtt, hogy mértékkel fogyasszuk, és figyeljünk az egészséges étrendre.

És hogy hol kapható?

 https://www.banyaerdo.hu/fenyorugy-szorp

A Banyaerő Kézműves Termékei: A Hagyomány és Az Innováció Találkozása

A kézműves termékek népszerűsége rohamosan nő, és a fogyasztók egyre inkább értékelik azokat a termékeket, melyek mögött egy egyedi és hagyományos gyártási folyamat áll. A Banyaerő, mely a kézműves termékek piacán egyre ismertebbé válik, kifejezetten elkötelezett a minőségi és autentikus termékek iránt. A Banyaerő által készített termékek nem csupán magas minőségűek, hanem a kézművesség szellemiségét is hordozzák magukban

A kézműves fagylalt, a szörpök és pálinka csak néhány példa a kézműves termékek széles köréből, melyek a közelmúltban az élelmiszeripar egyik kiemelkedő trendjévé váltak. De vajon csak egy újabb divathóbortról van szó, vagy valóban a legjobb dolog, ami az élelmiszeriparral történt az elmúlt 50 évben?

Vajon a kézműves termékek vásárlása pusztán divat, vagy valóban megéri magyar gyártóktól, manufaktúrákból vásárolni? A kézműves termékek ellen szóló leggyakoribb érv, hogy jellemzően jóval drágábbak, mint a szupermarketekben kapható termékek. Ezt azonban rögtön ellensúlyozzák az ár mögött meghúzódó okok is, melyek egyben azt is alátámasztják, miért éri meg kézműves termékeket, elsősorban kézműves élelmiszereket vásárolni.

A kézműves élelmiszerek legfőbb jellemzője, hogy gondosan válogatott összetevőket tartalmaznak. Míg egy nagy gyárban előállított csokoládé úgy tudja fenntartani az olcsóbb árat, hogy enged a hozzávalók minőségéből, addig egy kézműves csokoládét készítő kisvállalkozó nem engedheti meg magának, hogy termékét a rosszabb minőségű összetevőkkel “higítsa”, elrontsa. A kézműves élelmiszerek összetevői jellemzően bio alapanyagok, természetes összetevők. Egy kézműves szörpben például ritkábban találkozhatsz mesterséges színezőanyagokkal és tartósítószerekkel. A bio alapanyagok beszerzése eleve drága, legtöbbször pedig maga a termék gyártója termeli azt, ami rengeteg munkát, időt és energiát igényel. A kézműves élelmiszer megvásárlásával az előállításába fektetett munkát is megfizeted.

A fenti pontokból is következik, hogy a magyar kézműves termékek esetén garantált a minőség. A pénzedért akkor is minőségi terméket kapsz, ha éppen nem ismered még az adott márka termékét. A fentieken túl pedig ne felejtsd el azt sem, hogy hazai termelőktől vásárolva hétköznapi embereket támogatsz, szemben a nagy vállalatokkal. Minden egyes termék megvásárlásával segíted, hogy valaki megvalósítsa az álmait.

A kézműves termékek divathóbortként indultak, de a szabályozás és az előírások alapján komolyan vehető élelmiszeripari forradalomnak is tekinthetők. A kézműves termékek nem csak a minőségi, hanem a hagyományos értékek tiszteletben tartásának és a fenntartható termelésnek köszönhetően is kiemelkednek az ipari termékek közül. Az ilyen termékek vásárlásával a fogyasztók nemcsak az ízek, hanem a hagyományok és a környezet védelmét is támogatják.

Minek nevezzelek...?

A gombák világában sok érdekességgel találkozhatunk, főleg ha elkezdünk a gombák elnevezésével foglalkozni. Bármerre megyünk az országban, biztosak lehetünk benne, hogy az amatőr gombászok máshogyan fogják hívni az általuk ismert és szedett gombát, mint ami a valódi elnevezésük.  

Borsodban a vargányát tinórának, Baranyában a pöfeteget kenyérgombának, a májusi pereszkét szentgyörgygombának, a szegfűgombát csibelábnak, míg Veszprém megyében ugyanezt a fajt csibegombának, ráadásul sok helyen csirkegombának hívják még a sárga rókagombát is. Igencsak nehéz a dolga az embernek, ha próbálja meggyőzni a helyieket, hogy van ezeknek a gombáknak rendes, hivatalos nevük is…

Azért a professzionális gombászok, a mikológusok is meglehetősen nagy humorérzékkel bírnak a gombák elnevezésekor. Kezdjük a tavaszi rétgombával. Mire gondolhat ilyenkor a laikus olvasó? Természetesen arra, hogy tavasszal és réten van. Hát nem. Ez a gomba elsősorban a nyári időszakot kedveli, na jó, a kora nyárit is de az esetek döntő többségében lombos erdőben található és nem egy réten.

retgomba.jpg

A légyölő galóca. Ha meghallja az ember, természetesen maga elé képzeli, ahogy a megöli a legyeket ez a piros, fehéren pöttyözött kalapú, egyébként csudaszép gomba. Nem, nem öli meg, csak elkábítja, majd az elkábított legyeket a gondos háziasszony agyoncsapkodja. Erdély egyes részein a mai napig használják ezt a természetes módot arra, hogy így ritkítsák a szemtelen betolakodókat. Meleg tejbe áztatják a gomba lehúzott kalapbőrét, majd a kioldódott méreganyagnak köszönhetően a tejre szálló legyek elkábulnak egy időre, így kezdődhet a csapkodás! 

legyolo.jpg

Légyölő galóca

A kékhátú galambgomba gyakori, nagyon finom és természetesen mindenféle színt találhatunk benne a kéken kívül. Zöldes, lilás a teteje, ha lehúzzuk a kalapbőrt ibolyásszínű alatta, én magam évek óta keresem a kék színt benne, meglehetősen kevés sikerrel. A legjobb ismertetőjegye a kékhátúnak: nincs benne kék és nem törnek a lemezei, inkább rugalmasak. 

kekhatu.jpg

Kékhátú galambgomba

Az Izabellvöröses csigagombát egyszer sikerült az Őrségben fellelnem, de biztosan nem felejtem el életem végéig. Ez a védett csigagomba aránylag nagytermetű, vöröses folt van a kalapján, termőhelye a bükkös, szakirodalomban az illatát úgy jellemzik, hogy édeskés, gyümölcs- vagy parfümillatú. Az összes jellemző igaz volt rá, egy kivételével: borzalmasan büdös volt. Mivel pont a szakellenőri vizsga előtt álltam, teljesen elbizonytalanodtam a tudásomban, meg voltam róla győződve, hogy egy számomra ismeretlen fajjal találkoztam. De jött a segítség az oktató személyében, aki megerősített, hogy igen, jól gondoltam, ez a védett szépség valóban az izabellvöröses csigagomba. Visszakérdeztem, hogy az orrommal van-e baj, mivel ennek véletlenül sem parfüm illata van. Válasz: az elnevezést adó mikológus barátnőjét Izabellnek hívták és volt egy vörös bugyija és annak egy illata…

Egyik szakellenőr társam ugyanezt a történetet kissé másképp ismeri, szerinte kasztílliai Izabella vörös fehérneműjéről lett elnevezve ez a csigagomba, aki mint tudjuk azt a fogadalmat tette, hogy addig nem cserél fehérneműt, amíg Granadát be ne veszik. Ez 18 évig tartott.

izabellvoros.jpgIzabellvöröses csigagomba

                        Tanulság: szakkönyvekben, ha parfüm illatúnak neveznek egy gombát, az nem feltétlenül jó illatot jelent, lehet, hogy az író csak szemérmes volt.

Hogyan határoztass gombát az interneten, hogy ne szedjenek szét a kommentelők, és ne is akarjanak megmérgezni?

Rendben, a cím hatásvadász, elismerem, de a jelenség nagyon is általános. Béla nem ismeri a gombákat, de talál egyet, és valamiért nagyon érdekli, milyen faj lehet az. Vagy csak azért, mert a kíváncsiság az emberi természet egyik alapmotívuma, vagy a kertben van, és fél, hogy a gyerek vagy a kutya megeszi és megmérgeződik, vagy meg akarja enni, vagy csak fogadott a haverokkal egy sörben. Béla ezért úgy tesz, mint minden információra éhes ember gombatalálat, vakbélgyanú vagy atomrobbanás esetén: tanácsot kér az interneten. Eddig tök jó, de a tanácskérés hogyanja fogja eldönteni, hogy 5 percen belül Bélára rárepül-e egy csomó harcias gombász és ízekre szedi, esetleg jó étvágyat kíván egy kupac lelkes kertész és kiégett PR tanácsadóból lett kisgazda, vagy megfontolt szakmai véleményt kap néhány gombaszakellenőrtől vagy gombákat jól ismerő laikustól. Nyilván Bélának és mindenki másnak is az a legjobb, ha az utóbbi történik. Na, Béláim, határozzunk!

Éhes Béláknak kezdem egy rossz hírrel: olyan nem fog történni, hogy feltöltöd a gombafotódat a netre, amire egy valódi szakértő magabiztosan azt mondja, edd meg nyugodtan. A maximum, ami történhet, hogy meghatározza a fajt, a faj ehetőségét, és megmondja, hogy célszerű-e szakellenőrnek megmutatni, vagy ne is fáradj vele. (Ennek okairól itt írtunk.) Ahhoz, hogy ez így történjen, először is szükséged lesz jó gombafotókra. A jó gombafotó ismérvei:

  • közelről látszik rajta a gomba
  • éles
  • színhelyes
  • a gomba határozás szempontjából lényeges részeit ábrázolja
  • több van belőle

Nem, nem szükséges hozzá profi felszerelés, de még csak kompakt gép sem, a legegyszerűbb (okos)telefonokkal is megfelelő gombafotók készíthetők, néhány alapvető szabályt betartva. Ha ezt a néhány egyszerű lépést követed, valószínűleg megfelelő fotókat készítesz majd.


Először is, fotózd le a gombádat az élőhelyén, a saját környezetében, ahogy találtad. A kép legyen minél közelebbi, de éles, és jobb, ha inkább oldalról, nem felülről fotózol – persze ez függ a gomba elhelyezkedésétől is. Ezután egy késsel, vagy akár fadarabbal, óvatosan nyúlj alá és emeld ki a gombát, számítva arra, hogy a gomba esetleg a talajszint alatt is folytatódik, pl. tartozhat hozzá bocskor, gumós tönkbázis, vagy akár gyökérszerű hosszú micéliumnyúlvány is. Az így kiemelt gombáról készíts egy újabb fotót, amin látszódik a tönk, a termőréteg (ez általában a kalap alatti rész, lemezek, szivacsos réteg, vagy akár redők, tüskék) és a talaj alatti részek is.

12096020_1066892646685078_5236130948031665869_n_1.jpg
A hírhedt gyilkosgalóca. Ha nem óvatosan emeltük volna ki a talajból, beletörhetett volna a bocskora, és azt hinnénk, nincs is neki.

13322113_1220554201318921_8586848180476675275_n.jpg
Ennek a gyökeresfülőkének pedig jól látható "gyökere", azaz micéliumistrángja van, de csak akkor látjuk, ha óvatosan emeltük ki.

Ezután, ha lehetséges, hosszában hasítsd ketté a gombádat, és készíts egy fotót a hosszmetszeti vágott felületről is. A fotózás során mindvégig figyelj arra, hogy a képek élesek legyenek: az okostelefonoknál, ha a kattintás előtt megérinted a képernyőn azt a részt, ahová a fókuszt szeretnéd, oda fog fókuszálni. Elképzelhető, hogy túl közelről próbálkozol, így nem fog kiélesedni a kép, akkor mozdítsd a telefont pár centivel hátrébb. Figyelj a színhelyességre: ez annyit tesz, hogy az elkészült képeken lévő színek hasonlítsanak arra, amit a szemeddel látsz. A legjobb, ha természetes nappali fénynél, de nem tűző napon, hanem árnyékban, szórt fény mellett fotózol.

13240623_1220554377985570_5187487231370763977_n.jpg
Ilyen egy hosszmetszeti fotó, illetve ilyen az, ha egy gomba vágásra kékül

De a jó fénykép még nem minden, elképzelhető, hogy a gombászoknak további információra lesz szüksége a pontos határozáshoz, ehhez alaposan figyeld meg és jegyezd fel a következőket is:

  • Hol nőtt az adott gomba? Erdőben, kertben, legelőn, városban? Fán vagy talajon? Magashegységben, dombságban, pusztán?
  • Egyedül volt, vagy több termőtestet is láttál?
  • Milyen a növényzet a gomba körül, milyen fák vannak a közelben, milyen bokor alatt nőtt? (Persze, ha nem tudod, nem muszáj a növényhatározó csoportban indítanod a nyomozást, de fotózd le azt is!)
  • Milyen a szaga, illata? – A szaglás nagyon szubjektív dolog, és sok ember csak nehezen önti szavakba, amit az orrával érez, de azért próbálkozz meg vele, nagyon izgalmas. Szagold meg, engedd el a fantáziád, és próbáld megtalálni, mire emlékeztet. Nincs jó vagy rossz válasz, érezhetsz egyszerű gombaszagot, vegyszer- vagy tintaszagot, ánizsillatot, keserűmandulát, rothadó káposztát, sárgabarackot, retket, sőt – bár nem valószínű, hogy kezdőként bárki így azonosítana egy gombaszagot – még spermát is. :)
  • Amikor elvágtad, tapasztaltál színváltozást? Kékült, feketedett, sárgult, esetleg vörösödött?

10550011_827501697290842_3542251170876455197_o.jpg
Ilyen egy rossz gombafotó. A macska élesebb, mint a gomba, köze nincs a termőhelyhez, és a fények is rosszak. Szakértő legyen a talpán, aki magabiztosan megmondja, hogy egyébként egy ízletes rizikét ábrázol.

Na, ha ezzel mind megvoltál, akkor még jön a vízválasztó lépés: hová töltsd fel a szuper képeidet és a jól megfigyelt kiegészítő infókat? Mi azt javasoljuk, hogy kizárólag ezt a két facebook csoportot használd, ha gombahatározást szeretnél: Gombahatározó, Magyar Gombász. Itt jól felkészült szakemberek, lelkes és gyakorlott gombászok fognak neked válaszolni, és teljesen kizárt, hogy fals információkkal bocsássanak utadra. Ami pedig nem jó határozásra: növény-, rovar- és bármi más határozó csoportok, kertészkedés, hogyan kezdjünk új életet vidéken és hogyan függetlenedjünk a kapitalista világrendtől típusú csoportok, kajás csoportok, kismamacsoportok, a településed csoportja, és sajnos néha a fenti kettőn kívüli más gombászcsoportok. (Nem a levegőbe beszélünk, az összes itt felsorolt típusú csoportban többször láttunk már olyat, hogy lelkes kommentelők hada határozásra tökéletesen alkalmatlan fotókat látva jó étvágyat kívánt, sőt, adott esetben lehurrogta a szakértőt is.) Jó eséllyel a privát facebook profilod sem a megfelelő felület, hacsak nem csupa gombaszakellenőrrel barátkozol.

Ahogy fentebb is írtuk, készülj arra, hogy egy szakember sem fog képek alapján evésre bíztatni, illetve előfordulhat az is, hogy a gombád a fotók és információk ellenére sem azonosítható faji szinten, esetleg csak a fajcsoportot, nemzetséget tudják neked megmondani. De a gombahatározás így is nagyon izgalmas és a gombád beazonosítása utat nyithat egy új, nagyszerű hobbi számára.


Fotók: Mihály Edina

A tesztoszterongomba

Itt a tavasz, a gombászok pedig megrohamozzák az erdőt, hogy tele szedhessék a kosarukat ezzel a fura fallikus képződménnyel, a kucsmagombával.

Férfias a megjelenése, illata a szakirodalom szerint kellemes, de jónéhány őszinte mikológus[1] szerint egyszerűen csak spermatikus. Az első avar alól kikandikáló faj az évben, melyet már érdemes gyűjteni: először a cseh kucsmagomba jelenik meg a lombos erdőkben, bozótosokban, megfelelő mennyiségű csapadék után. A tavaszi áradások hatására a felázott talajon akár március közepén, végén is megtalálható.  

[1] gombaszakértő

cseh.jpgCseh kucsmagomba

De hogyan tud az elsők között lenni? A különleges tápanyagraktározási képességének köszönhetően. Módosult gombafonalaiból tömör képződményt hoz létre, az úgynevezett szkleróciumot, így amíg a többi gombafaj a téli álmát alussza, addigra ő már képes teljes termőtestet létrehozni. Emellett korhadékot is bont, így igencsak hasznos gomba. A tönkjének nincs nagy gasztronómiai értéke, elsősorban a süveget érdemes elfogyasztani. Ha ezt alaposan megnézzük, akkor láthatjuk, hogy kicsi csészécskékből (apotéciumok) áll, így látványos alakzatokat hoz létre egy-egy egyed.

 

izletes.jpgÍzletes kucsmagomba

Magyarországon öt kucsmagomba faj található, amit piacon is beszerezhetünk, felfedezhetjük a hegyes, az ízletes, a fattyú és a pusztai kucsmákat is az árusoknál. Tőlünk nyugatabbra az ízletes kucsmagomba a vargánya értékével vetekszik, ami érthető is, hiszen sokféleképpen elkészíthető. Azonban nem árt tudni, hogy minimum 20 perc hőkezelés kell fogyasztás előtt, mivel egyéni érzékenységet, gyomorfájást okozhat a fogyasztása. A kucsmák íze remekül harmonizál a turbolyával, érdemes kísérletezni vele. Bármelyik kucsmát elkészíthetjük rizses ételnek, levesnek, míg az ízletest és a pusztait meg is tudjuk tölteni, a libamájat nagyon szereti, velünk együtt. :)

Ha az erdőt járva találunk gombát, minden esetben mutassuk meg szakellenőrnek fogyasztás előtt!

pusztaik.jpgPusztai kucsmagomba

Egy csészényi szerelem - az osztrák csészegomba

Tél végén a gombát kereső, szerető emberek nagyon ki vannak már éhezve a friss színekre, ízekre az erdőből. Aki nem tud tavaszig várni, annak februárban már megmutatja magát a piros színben pompázó osztrák csészegomba.

Van, aki nem tartja annyira értékesnek, mivel nem a kalapos gombák társaságába tartozik, hanem az úgynevezett tömlősgombákhoz, nyitott, csészeszerű termőtesttel. Ennek a termőtestnek a legjellegzetesebb formáját az osztrák csészegomba mutatja meg. (Egyébként a szarvasgomba is ebbe a termőtest típusba tartozik, neki egyedi, föld alatti termőteste van, az ősi csészeforma ráncolódott, többszörösen begyűrődött, hogy védje a termőrétegét)

 

img-8764.JPG

A legelső ehető gombák között van, ami felbukkan tél végén a korai fajok közül. Könnyű megtalálni, észrevenni, csak a korhadt faanyagot kell a szemünkkel a talajon követni, előbb utóbb feltűnik élénkpiros színével. Az elmúlt évekig a szakirodalom piros csészegombának hívta, de a vizsgálatok kimutatták, hogy nagy valószínűséggel osztrák fajta amit találunk, a piros jóval ritkább - a két fajt kizárólag spóravizsgálattal lehet elkülöníteni.

Semmi bajunk nem lehet belőle, ha nem tudjuk megmondani piros vagy osztrák került a kosarunkba mivel mindketten ehetők, más gombával nem összetéveszthetők.

Szaprotróf, azaz lebontja a korhadékot, de mindenképpen barátságos faj, mivel nem élő szervezetek anyagait használja fel, hanem megvárja, amíg a faanyag korhadékká válik.

img-8762.JPG

Étkezési értékével nem szeretnék senkit elkeseríteni, gyakorlatilag alig van. Semmi jellegzetes nincs az ízében, de szépen meg lehet vele színezni bármilyen salátát, levest sokáig mondjuk ne főzzük, mert a színét hamar el tudja veszíteni. Ha egy quiche-t készítesz, aminek a tetején szépen elhelyezed a piros kis csészéket, sütés után is piros marad– bátran ajánlom Valentin napra, esti meglepetésnek…

Ne felejtsed el minden esetben szakellenőrrel bevizsgáltatni a szedett gombát, mielőtt elfogyasztod!

Ne maradj le a friss posztokról, kövesd a facebook oldalunkat!

süti beállítások módosítása