Magyarországon a fügék többsége nem tartalmaz magot, mert itt a közönséges vagy adriai fügefajta honos, amely öntermékenyülő. Ez azt jelenti, hogy megtermékenyítés nélkül is hoz gyümölcsöt, de ezek mag nélküliek. Azok a fügék, amelyek magot tartalmaznak, beporzást igényelnének, amit a fügedarázs végez el. Ez a kis rovar nélkülözhetetlen a fügék megtermékenyítéséhez, ám a fügedarázs Magyarországon nem él meg az éghajlati viszonyok miatt. Így nálunk csak mag nélküli fügéket találhatunk, melyek ettől függetlenül nagyon értékesek és finomak.
A nyár vége és az ősz kezdete egy különleges gyümölccsel ajándékozza meg azokat, akiknek kertjében megterem: a füge (Ficus carica). Ez a több ezer éves múlttal rendelkező gyümölcs nemcsak finomság, hanem a történelem és kultúra fontos része is. A „fügét mutat” kifejezés régóta ismert, a füge pedig számos vallásban is szerepel. A fügét már Szíriában is termesztették i. e. 4000 körül, és az egyiptomi fáraók is használták gyógyításra. A Római Birodalomban pedig alapélelmiszerként szolgált, különösen a légionáriusok számára, akik szárított formában hordozták magukkal.
A fügefa Indiában szent növénynek számít, és a muszlim kultúrában is kiemelt jelentőségű. A Bibliában a termékenység és az érzékiség szimbóluma, különösen az Énekek Énekében. Az ókori Róma egyik híres legendájában, Romulust és Remust egy fügefa árnyéka alatt szoptatta a farkas.
A füge meleg, déli fekvésű, védett helyeken érzi magát a legjobban. Vízigényes növény, ezért a száraz időszakokban érdemes öntözni. Bár a sziklás talajt is elviseli, jobban fejlődik tápanyagban gazdag földben. Magyarországon évente kétszer hoz termést: nyár végén és kora ősszel.
A füge szaporítása tősarjak szétültetésével és dugványozással a leggyorsabb és legegyszerűbb. Fontos megjegyezni, hogy hazai magokkal nem lehet szaporítani, mivel a nálunk termő füge nem hoz csíraképes magot. A külföldről behozott szárított füge azonban tartalmazhat csíraképes magokat, de ezekből a növények nem lesznek öntermékenyülők, így beporzásra van szükségük, amit egy fügedarázs végezne el – ám ez a darázs nálunk nem él meg.
A füge megfelelő gondozással bőséges termést hoz. Télen azonban fontos védeni a hidegtől, ugyanis a -15 °C fokos fagyok károsíthatják a növényt. Bár a föld alatti része újrahajt, az ezt követő években kevesebb gyümölcsöt hozhat.
A fügét számos formában fogyaszthatjuk: frissen, lekvárként, bor, pálinka vagy sütemény formájában is. Az érett gyümölcs hűtőben 2-3 napig eláll, de be kell csomagolni, hogy ne szívja magába más ételek szagát. A még éretlen gyümölcs szobahőmérsékleten érleld, de kerüld a közvetlen napsütést.
A szárított füge szobahőmérsékleten vagy hűtőben is tárolható, de ügyelj arra, hogy tárolóedényben tartsd, hogy ne száradjon ki.
Élettani hatásai
A füge rendkívül értékes gyümölcs táplálkozás szempontjából. Tele van fehérjékkel, B-vitaminokkal, vassal, magnéziummal és antioxidánsokkal. Kiemelkedően magas a kalciumtartalma, ami fontos a csontok egészségéhez. Ezen felül segít az emésztésben, méregtelenít és gyulladáscsökkentő hatású.
A füge leveléből készült teák és kivonatok csökkenthetik a vércukorszintet, ezért a cukorbetegek számára is hasznos lehet.
A Banyaerdőnél, egy igazi különlegességet kóstolhattok fügéből a mézes fügelekvárt!
