Erdőjáró

Az amerikai, akinek nem volt elég egy kontinens – a Solidago invázió

2018. augusztus 23. - mihalyedina

arcavasi vendégposztja

A pitypang virágzása után újra aranyos sárgába borulnak a mezőink, immáron egy-másfél méterrel a föld felett. A nyári szezon igen szembetűnő jelensége az aranyvesszők virágzása. A tikkasztó nyári mező egyik legfeltűnőbb növénye.  Szélben lebegő aranysárga szőnyegeket képez a réteken és ugarokon, ameddig a szem ellát. Számára kedvező, jó talajtulajdonságú helyeken egyes fajtái, például a beszédes nevű magas aranyvesző példányai elérhetik a két méteres magasságot is:.  A közönséges és a kanadai aranyvessző is jellemzően az augusztusi mezők aranyszínű dísze. Világszerte több mint száz fajtájával találkozhatunk. Szálairól fürtökben csüngnek az apró, egyenként 3-5 mm nagyságú virágok. Július közepétől kezdve, egészen szeptember végéig a látkép része. 

20180820_104315.jpg

Megosztó a természete, hiszen egyszerre gyönyörű és egyszerre sok; annyira, hogy özönnövénynek hívják a háta mögött, nem véletlenül. Hiszen a szántóföldeken és az azokat övező réteken, nedvesebb mezőkön szeret évelni. A gazdák bánatára, hiszen takarmánynak nem teszt, valamint kevés vadon élő állat fogyasztja. Viszont kellemes illatával nem csak a méheket vonzza, hanem finom édes nektárjával, virágporával még rovarcsaládok sokaságát is táplálja.. Virágzáskor dúsan veszik körbe ősárgaságát és nagyüzemben zajlik az életük körülötte. Igazán megkapó, igéző látvány, impresszió, ahogy a méhek és pillangók körberepkedik ezt az aranysárga költeményt. Hát persze, hiszen nem tudja saját magát beporozni! Az illatával csalja magához közel a szállítókat,így termékenyül meg.

Szerencsénkre, hiszen méze igen tápláló, és íze szempontjából is igen különleges a szolidágó család  méze. Amikor megkóstoljuk mézét, akkor mondhatjuk, hogy igen fontos utat jártunk be a természetes édességek útvonalán. Ennek az útnak jelentős hosszát az illatos kumarin jellemzi, melyhez aromaként még hozzájönnek a cser és keseranyagok is. Külön érdekessége, hogy a méhészek ilyenkor nyár vége felé a méhcsaládok téli hónapjaira gondolva eldöntik, mennyi mézet pörgetnek ki belőle.  Mikor úgy döntenek, hogy van annyi, hogy jut nekünk is belőle, akkor örüljünk és becsüljük meg nagyon.

Honnan jött? És honnan nála ez a hódítási kísérlet?  Főleg ilyen messziről?  Hiszen a víz útját állja - akkor hogy került Európába? 

20180820_104119.jpg

Amerikából jöttem, híres mesterségem címere: H.T. Avagy milyen is aranyló szőkesége?

El lehet mutogatni, ám nem egyszerű.

Képzeljük el, hogy kiköltöző angolszász telepesek vagyunk a 17.század elején Amerikában, akinek nem csak földigénye, de valamilyen bizarr módon az arany utáni vágya is összefonódik a dísznövény-kertészettel. Meglátjuk ezt az aranysárga növényt, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal mindenhol jelen van és honos az amerikai kontinensen, Kanadától egészen Floridáig, majd Mexikóban tűnik fel kisebb csomókban. Amiről még csak sejtelmünk sem lehet: kis egyenlítői kihagyás után ismét feltűnik délen is, immáron az Andok lejtőin és a pampákon. Látványa elkísér minket az új otthon keresésében. Ezért aztán valamilyen lelki rokonságba is kerülhettünk vele, ott kint a prérin. Hiszen ugyanazt tesszük, mint ez a növény, vándorlunk és területet művelünk. A megoldás: Ő a Hódító Telepes. Egyszerűen egy megrögzött pionír, mint mi, akik kimentünk az új világba. A jelenléte reményt ad, hogy elviseljük a megpróbáltatásokat. A haverunk lesz. Kell a díszkertbe.  Rájövünk valahogy, hogy az észak-amerikai indiánok annyi minden jót csinálnak vele,például teának főzik, főzetéből pedig kiváló pakolásokat tesznek fekélyes sebekre, csörgőkígyó marását hatástalanítják vele.  Nos, ekkor döntünk: hogyha már aranyat nem is, de ebből a növényből azért haza küldünk egy adaggal. Mert szép is, sárga is. Az öreg kontinensen is az lesz,elkél otthon is belőle.  Szóval egy jól lezárt csomagban, hosszú hajóút után kapták meg bristoli kertészek a 17. században. Csak a növényt. Csörgőkígyót nem küldtek vele. Ez nem egy Tarantino filmjelenet! Tehát elsőként az angol kertekbe telepítették Bristolban („ Hülye angolok, angol hülyék.” ) 

Az  1640-es években jegyezték be a honosított növények közé. Szeretett Angliában lenni, finoman, jól gondozták, tarthatták. Vagy inkább időben hatástalanították szaporaságát, mert a kerteken kívül csak 1849-ben észleltek természetes módon nőtt példányokat belőle. Belgiumban 1836-ban tűnt fel először a Virelles tó mellett, hiszen szereti a nedves környezetet. Németországban 1857-ben figyeltek fel rá. Azóta, így vagy úgy, egészen Kínáig jutott el. És ott is, azóta is a jelenlétével túr ki őshonos fajokat. Hiszen született vándorló, hódító, vagy inkább hódító telepes. Proaktív módon a növény gyorsan terjedő rizómája, azaz gyökértörzse mellett a nagy távolságokat berepülni képes bóbitás kaszattermése is rásegített a terjeszkedésére, növényenként tízezer(!) aranyvesszőporonttyal. Évenként közel 1000 km2-t is képes beteríteni velük.  Az északi félteke júliustól-októberig besárgul tőle.

20180820_105226.jpg

Az amerikai bennszülöttek nyomában használhatjuk mi is, hiszen egészségügyi vonatkozásában is jelentős hatással bír és számos jó tulajdonságával örvendeztet és segít meg minket. Főleg megelőzésre kiváló.

Édes utóízében kellemesen fanyar a virágos hajtásából készült teája, ami főként a virágjából és a lágy szárrészén a virágzat alatt található levelekből készül. Érdemes forrázás után csak rövid ideig, 1-2 percig áztatni, majd ízlés szerint ízesíteni. Így kortyonként fogyasztva élvezeti értéke is magas marad. Vesehajtó, tehát érdemes átgondolni, mikor isszuk, hiszen aktív mozgást idéz elő a vesemedencében. Húgyúti fertőzéseknél, kisebb veseköveknél igen hasznos a hatása, szintúgy a prosztatagyulladásnál is. Felkészülhetünk vele az őszbe való átmenetbe és a téli hónapok hideg valóságát is kellemessé tudjuk varázsolni. A mézével elkészített teájával dupla hatóanyagtartalmat kapunk. Persze csak ha megvárjuk, míg egy picit hűl és 60C° alatt keverjük el a mézet a teában. Enyhe vérnyomáscsökkentő hatása miatt van nyugtató hatása is. Nyaki nyirokcsomóknak főzetéből készült borogatása nagy segítség. Immunerősítő száj és garatöblögetésre jól alkalmazható gyulladáscsökkentő, májregeneráló. Hírnevét öregbíti a megfigyelés, hogy a sugárfertőzött területeken, nukleáris katasztrófák után az egyik elsőként megjelenő növény, vagyis az elsők között dolgozza fel a sugárzás okozta traumát az ökoszisztémában. De ha erdőtűz vagy tarlóégetés zajlik, akkor is ő lesz az, aki ezután az elsők között bújik ki a földből.

Figyeljünk fel rá és használjuk, hiszen kiirtani úgysem tudjuk. Szerencsére ez egy emberálló növény.

Ha tetszett a poszt, kövesd a Facebook oldalunkat, hogy elsőként értesülj a friss hírekről!

A bejegyzés trackback címe:

https://erdojaro.blog.hu/api/trackback/id/tr9314196799

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.