A tavaszi, újjáéledő erdő egyik első finomsága a turbolya, amit valószínűleg épp az akadályoz meg attól, hogy az új medvehagymává váljon, hogy szinte mindenhol elterjedt. Így a kereskedőknek sem éri meg, hogy hype-ot generáljanak körülötte, mint az egyes területeken szintén gyomnövényként növő medvehagyma körül. Magyarországon leginkább a zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium) elterjedt, térdig érő, bokorszerűen növő telepeivel már március első felében találkozhatunk erdőkben, árokparton, város körüli akácosokban és kertekben is. Levelei a zsenge petrezselyemére emlékeztetnek, és ujjunk közt összedörzsölve finom, ánizsos (negró, ouzo) illatot árasztanak. Ez az illat a legfontosabb határozóbélyege is a növénynek, ugyanis összekeverhető a mérgező bürökkel, ami viszont sosem illatos, szaga az egér vizeletére emlékeztet, valamint akár két méter magasra is növő, a turbolyánál jóval robosztusabb növény.
Turbolyás sárgarépa krémleves
Hozzávalók (4 személyre)
- 5 dkg vaj
- 5 dkg liszt
- 25 dkg felaprított sárgarépa
- 1 l. alaplé (legjobb a csirkehúsleves)
- só, bors
- fél csésze aprított turbolya
- 1 dl tejszín (vagy joghurt)
Az olvasztott vajban lassú tűzön pároljuk meg a kockázott sárgarépát. Szórjuk meg a liszttel, keverjük át, majd öntsük fel az alaplével és adjuk hozzá a sót, borsot ízlés szerint. Forraljuk fel, fedjük le fedővel és főzzük lassú tűzön fél órán át. Hagyjuk kihűlni és turmixoljuk péppé (bátrabbak melegen is turmixolhatják). Ismét forraljuk fel, keverjük bele a turbolyát és a tejszínt. Ekkor már ne főzzük!
